[4-1]
Életmódja
Csoportokban élnek, ezek 40 egyeddel rendelkeznek, és iskoláknak nevezik őket. A tagok jól ismerik egymást és közösen, jól összehangoltan vadásznak. A delfin nagy frekvenciájú hangjai számunkra ugyan nem érzékelhetők, de mégis nagy erejűek. Olyannyira, hogy a zsákmányállatokat olykor meg is bénítják, ezzel is megkönnyítve megszerzésüket.
Társas lények, szívesen játszanak az emberrel is, ezért a legkedveltebb állatok közé tartoznak. Ugyanakkor ragadozók és egymás közti érintkezéseikből sem hiányzik az agresszió, sőt a gyilkosság. Ritkán fordul elő, hogy az embert is megtámadják.
Szaporodása
A delfin évente egyszer szül, 10–12 hónapos vemhesség után egyetlen borjút. A barna delfinek még ennél is ritkábban, 3–4 évente ellenek, és szintén csak egyet. A párzás ideje egész évben kötetlen időben lehet, de a leggyakoribb mégis a nyári ellés. A delfin a víz alatt hozza világra a kicsinyét. A borjú farka jelenik meg először a szüléskor, majd a méhlepény távozása után hamarosan fel kell úsznia a víz színére, hogy levegőt vegyen. Az anyja és gyakran a delfintársak segítik a kölyköt, hogy mielőbb oxigénhez jusson. A szopás is a víz alatt történik, és két evés között a kis delfin fölúszik levegőért. Hogy minden a leghatékonyabb legyen, a delfin teje rendkívül zsíros és tápláló, és szinte pillanatok alatt bele tudja pumpálni a kicsibe.
Leírásuk
Fogazat
Fogazatuk változó, néhány delfinnek több mint száz foga is lehet, míg a narvál az egyetlen delfinféle, melynek egy külső agyara van.
Légzés
A delfineknek egy légzőnyílása van a fejük középső részén. A delfinek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.
Visszhangképzés
A delfinek érzékelése
A delfinek másodpercenként akár 800 irányított hangot is kibocsátanak a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hang frekvenciája az ultrahang-tartományba esik. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocsi csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat a vízben lévő objektumok távolságának, méretének és alakjának meghatározására, sőt ezen felül a sebességét és irányát is megállapítja. Ez nemcsak a tájékozódásukat segíti elő, hanem ennek alkalmazásával vadásznak is.
Kommunikáció
A palackorrú delfinekről megállapították, hogy „neveket” használnak bemutatkozásra, és egymás azonosítására: víz alatti füttyjeleikben mindegyikük egy-egy egyéni, jellegzetes sorozatot használ, és egymáshoz is ilyen jelekkel szólnak. Folynak kísérletek a delfin és az ember közti kétirányú kommunikáció fordítógéppel való megvalósítására.
|
Delfin félék családja :
A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak.
Rövidcsőrű delfinek
-
Atlanti fehérsávos delfin vagy fehéroldalú delfin (Lagenorhynchus acutus)
Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada észak-keleti partjainál.
Méretek: 1,9-2,5 m, 160–280 kg
-
Fehércsőrű delfin (Lagenorhynchus albirostris)
Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada észak-keleti partjainál.
Méretek: 2,5-2,8 m, 180–275 kg
-
Peale-delfin (Lagenorhynchus australis)
Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai.
Méretek: 2-2,2 m, kb. 110 kg
-
Szalagos delfin (Lagenorhynchus cruciger)
Előfordulás: Déli félteke 45° és 65° között.
Méretek: 1,6-1,8 m, 90–120 kg
-
Sötét delfin vagy fakó delfin (Lagenorhynchus obscurus)
Előfordulás: Dél-Amerika nyugati partjai, illetve Új-Zéland körül.
Méretek: 1,6-2,1 m, 50–90 kg
-
Kúposfejű delfin (Orcaella brevirostris)
Előfordulás: Indiától Ausztrália északi partjai mentén.
Méretek: 2,1-2,6 m, 90–150 kg
-
Ausztráliai delfin (Orcaella heinsohni)
Előfordulás: Ausztrália északi partjai mentén.
Méretek: 2,1-2,6 m, 90–150 kg
Narválfélék családja (Monodontidae)
-
Narvál vagy tengeri egyszarvú (Monodon monoceros)
Az egyetlen ismert tengeri emlős, mely agyarat visel. A cetek közül a legészakibb helyeken fordul elő.
Előfordulás: Északi-sark környékén.[5]
Méretek: 3,5–5 m, 0,8-1,6 t
-
Beluga vagy fehér delfin (Delphinapterus leucas)
Előfordulás: Sarkok körüli mérsékelt vizekben.[6]
Méretek: 3,5–5 m, 0,4-1,5 t
-
Barna delfin vagy közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena, Delphinus ventricosus, Phocaena fuscus, Phocaena communis, Phocaena tuberculifera, Phocaena vomerina, Phocaena brachycium, Phocaena americana, Phocaena lineata, Phocaena relicta)
Előfordulás: Északi félteke hidegebb vizei.
Méretek: 1,5-1,7 m, 40–60 kg
-
Rücskösfarkú disznódelfin vagy indiai tengeri disznó (Neophocaena phocaenoides, Delphinapterus mologan, Neomeris kurrachiensis, Delphinus melas, Neomeris melas)
Előfordulás: India partjai, illetve az ázsiai szigetvilág.
Méretek: 1,2-1,9 m, 30–45 kg
-
Pápaszemes disznódelfin (Australophocoena dioptrica, Phocaena storni, Phocoena dioptrica)
Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve egyes csendes-óceáni helyek.
Méretek: 1,3-2,2 m, 60–85 kg
-
Kaliforniai disznódelfin (Phocoena sinus, Phocoena vomerina)
Előfordulás: Kaliforniai-öböl északi csücske, a Colorado folyó deltája.
Méretek: 1,2-1,5 m, 30–55 kg
-
Burmeister-disznódelfin (Phocoena spinipinnis, Acanthodelphis spinipinnis, Phocaena Philippii, Acanthodelphis (Phocaena) philippii)
Előfordulás: Dél-Amerika parti vizei.
Méretek: 1,4–2 m, 40–70 kg
-
Dall-disznódelfin (Phocoenoides dalli)
Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között, Bering-szoros
Méretek: 1,7-2,2 m, 135–220 kg
Amazonasi folyamidelfin (rajz, Brehms: Az állatok világa, 1883)
-
Amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis)
Előfordulás: Dél-Amerika, Amazonas és Orinoco folyók.
Méretek: 2,5–3 m, 85–160 kg
Lipotidae család
-
Kínai folyamidelfin (Lipotes vexillifer)
Előfordulás: Kína, Jangce folyó.
Méretek: 1,2-2,5 m, 100–160 kg
-
Gangeszi folyamidelfin (Platanista gangetica)
Előfordulás: India és Banglades; a Gangesz, Brahmaputra és Karnaphali folyó.
Méretek: 1,5-2,5 m, 70–90 kg
-
Indusi folyamidelfin (Platanista minor)
Előfordulás: India, Indus folyó.
Méretek: 1,5-2,5 m, 70–90 kg
Pontoporiidae család
-
Sósvízi folyamidelfin (Pontoporia blainvillei, Stenodelphis blainvillei, Delphinus blainvilleii, Pontoporia tenuirostris)
Az egyetlen folyamidelfin, amely tengerben él.
Előfordulás: Dél-Amerika keleti partjai (19° és 42° között), illetve a La Plata folyó torkolata.
Méretek: 1,3-1,7 m, 30–50 kg
Ajánlott irodalom
-
Patrice van Eersel: Az ötödik álom (1994, 1999)
-
Mark Carwardine: Bálnák és delfinek (1995, 2002)
-
Adrian P. Kezele: A delfin álma (2004)
Szépirodalom
Film
-
Le Grand Bleu (1988) – A nagy kékség
-
Atlantis (1991)
-
Dolphin Tale (2011) - Delfines kaland
|
[4-1]
|